Újabb négy évig Dr. Kancz Csaba az MLSZ Komárom-Esztergom megyei társadalmi elnöke

„Van mire büszkének lennünk”

Újabb négy évig Dr. Kancz Csaba, a Megyei Labdarúgó Szövetség társadalmi elnöke

A közelmúlt magyarországi futballsikerei bizonyították: érdemes volt az elmúlt tíz esztendőben időt, pénzt és energiát fektetni hazánk labdarúgásába. Országszerte megújultak a labdarúgó létesítmények, és Budapesten felépült Európa egyik legszebb stadionja, a Puskás Ferencről elnevezett aréna, ami négy teltházas mérkőzésnek adott otthont a labdarúgó Európa-bajnokságon. Komárom-Esztergom megyének is van mire büszkének lennie, hiszen jelentősen emelkedett az igazolt labdarúgók száma, míg a létesítmények is látványos feljesztésen vannak túl. Mindezek miatt derűlátó Dr. Kancz Csaba, a Megyei Labdarúgó Szövetség társadalmi elnöke, akit tíz év után újabb négy évre, 2025. június 30-ig nevezett ki a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége.

Gratulálunk az újabb kinevezéséhez, a feladat folytatásához. Pandémia ellenére az elmúlt időszakban is látványos jelei mutatkoznak a fejlődésnek, ami az elmúlt tíz évben is jellemezte környezetünket. Mire lehetnek büszkék a megye labdarúgásában dolgozók?

Köszönjük a gratulációt. A döntés után megújult az elnökség és a bizottságok is. Köszönöm a kilenc fős elnökség eddigi munkáját, egyben gratulálok az új tagoknak, Sámuel Botondnak és Sárdi Évának, és köszönet a tíz év után távozó Horváth Gyula munkájáért is. Véleményem szerint szép eredményeket értünk el az elmúlt tíz évben. Nem kell messzire mennünk, elég csak körbe tekinteni a megyében, a labdarúgást kiszolgáló létesítményeken, illetve a futballban aktív sportolók létszámán. 2011-ben, amikor kineveztek az MLSZ Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság társadalmi elnökének, szép feladatot kaptam, és ezt a megye labdarúgásában dolgozókkal közösen sikerült megvalósítani. El kell mondani, az egyesületek, az edzők és a játékosok mellett nagyon komoly vezetői támogatása is lehetett a megye labdarúgásának, hiszen az elődeink is sokat dolgoztak a sikerek érdekében. Nagy fájdalom, hogy több korábbi vezetőnket – többek között Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat legendás játékosát – elveszítettünk az elmúlt időszakban. Tíz évvel ezelőtt együtt kezdtük a munkát az MLSZ megyei igazgatójával, Khéner Lászlóval, akiben egy dinamikus, feladatorientált, jó vezetőt ismertem meg. Ezúton is szeretném megköszönni igazgató úr és kollégái lelkiismeretes szakmai munkáját. A stáb sokat tett azért, hogy a megye legkisebb egyesületeihez is eljussanak azok a támogatások, amelyeket a Csányi Sándor elnök úr vezette MLSZ tud nyújtani, legyen ez anyagi, vagy más juttatás. A TAO-nak köszönhetően az MLSZ átvállalta a nevezési és a játékvezetői díjak, illetve a versenyengedélyek költségeinek kilencven százalékát. Így azok az egyesületek is fellélegezhettek, amelyek korábban a megszűnés határára szorultak. 2010 előtt jóval ötven alatt volt a megyei felnőtt labdarúgócsapattal rendelkező klubok száma, ma ez 53-56 között mozog. A minden korosztályban rendszeresen versenyző csapatok száma meghaladja a kétszázat. Az igazolt labdarúgók létszáma 4900-ról 7200 fő fölé növekedett. Ez a megye teljes lakosságának több, mint két százaléka, ami országos átlag fölött van. A női U15-től az öregfiúk bajnokságig hetente csaknem száz mérkőzést játszanak a csapataink.

Ehhez persze szükséges lehet a sportlétesítmények fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban sikerült-e előre lépni?

Természetesen. Kiemelném, hogy ebben is komoly eredményeink vannak. A megyeszékhelyen, Tatabányán megtörtént a stadion felújítása, a villanyvilágítás kialakítása, illetve megújultak a műfüves futballpályák is. Dorogon a Buzánszky stadion rekonstrukciója zajlik éppen. Az MLSZ programján belül a legkisebb településeink egy része gazdagodott új labdarúgópályákkal. A Bakonyalján például, Bakonyszombathelytől Rédéig, Etétől Bakonysárkányig épültek pályák, így a lehetőség számos kistelepülés számára adva van. Sok létesítmény és az ezekhez tartozó kiszolgáló épület, lelátó újult meg, villanyvilágítást kapott számos sporttelep.

A létesítmények mellett a játékosok fejlesztése, fejlődése is fontos lehet. Ezzel kapcsolatban hogy áll a megyei foci?

Nagy reményeket fűzünk az akadémiai rendszer új működéséhez: Tatabányán egy úgynevezett kiemelt B központ, Dorogon, Komáromban, Oroszlányban és Nyergesújfalun pedig egy-egy körzetközpont kezdi meg működését, így szinte minden tehetséges futballistára szakemberek figyelnek majd. Ez azért is fontos, mert ügyelnünk kell arra, hogy ne kallódjanak el a tehetséges labdarúgók. Minden fiatal szem előtt lehet, és akár a legmagasabb szintig is eljuthat. Jó példa erre az Európa-bajnokságon a franciák elleni mérkőzés legjobbjának választott Kleinheisler László, aki Csobánka nevű kis településről indulva lett a Puskás Akadémia játékosa, most pedig a magyar válogatott alapembere.

Ha már itt tartunk. Hogyan élte meg az Európa-bajnokságot? Azt az EB-t, amelynek társrendezője lehetett Magyarország, Budapest, és a magyar válogatott sem vallott szégyent.

Jó volt 2016 után újra átélni, hogy egységbe forrt a nemzet, és egy emberként tudtunk szorítani a válogatott sikeréért. Egy kiváló szövetségi kapitánnyal, jól felépített taktikával még a legerősebb csapatok ellen is fel tudtuk venni a versenyt. Egyenként és csapatként a játékosok tudásuk maximumát nyújtották. Jó volt látni, ahogyan a futballisták a szívüket kitették a pályára, de a szurkolók is példát mutattak. A kormányzat sikeres oltási programjának köszönhetően a teltházas Puskás Arénában tudtunk a portugálok és a franciák ellen játszani. Akár a helyszínen, akár a televízió képernyőjén át látható volt, hogy mekkora többletet tud adni ez a szurkolótábor a magyar csapatnak. Ha a vb-selejtezőkön is ilyen stabilan játszunk, és elhisszük, hogy van esélyünk, akkor ismét együtt ünnepelhetünk. Külön öröm, hogy a jelenlegi magyar válogatottban számos akadémista szerepel, ez is mutatja, hogy van értelme az utánpótlásra pénzt és energiát áldozni.

Az elmúlt időszak, a pandémia ideje jócskán megnehezítette a mindennapi életet. Hogyan lehet felállni ebből a helyzetből?

Valóban nagyon nehéz hónapokon, sőt, több, mint egy éven vagyunk túl. A tavalyiszezonban rossz volt megélni, hogy félbe kellett szakítani a bajnokságokat, elmaradtak a találkozások, a mérkőzések, nem volt éremosztás. Ezért nagy öröm, hogy az idei szezont, ha nehézségekkel is, de le tudtuk zárni, díjazni tudtuk a legjobbakat, a dobogós csapatokat. A labdarúgás sokak számára egy életforma, erre jó bizonyíték volt a mostani labdarúgó Európa bajnokság, ami tíz- vagy akár százezreket mozgatott meg. Megyei szinten számunkra ugyanilyen fontos, hogy a városokban és falvakban is összetartó erő legyen a futball, minél több néző vegyen részt az eseményeken. Büszkének kell lennünk a helyben sportoló fiatalokra, gyerekekre, unokákra.

Mik a közeli tervek?

Továbbra is igyekszünk fejleszteni a sportlétesítményeket, és elérni, hogy a futball mindenki számára öröm legyen. A megye fiataljai révén minden évben találkozhattak németországi partnereinkkel, a rajnai labdarúgó szövetséggel élő kapcsolataink révén. Az U13-as csapataink rendszeresen részt vehetnek a német Fritz Walter Alapítvány tornáin. A jövőben szeretnénk megtartani a jelenlegi labdarúgó létszámot. Kis megye a miénk, ezért további tömegesítést már nehezen várhatunk el, ugyanis csaknem minden településen működik labdarúgó egyesület. A jövőben a női labdarúgásra fokozottabb hangsúlyt helyezhetünk, mert a női futballban is egyre erősebb a megye. Az utánpótlásban is komoly figyelmet kell fordítanunk a tehetségek megtartására, hiszen a tizennégy és a tizenkilenc éves korosztályokban elég jelentős lemorzsolódást tapasztalhattunk. Bízunk abban, hogy amennyiben van perspektíva, jövőkép és láthatóak az eredmények, akkor a fiatalok könnyebben maradnak a sportágban. Márpedig jelen pillanatban egyre több sikere van Magyarországnak. Van mire büszkének lennünk.