Új korszak kezdődik a labdarúgásban

Pénteken, Telkiben tartotta rendes éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyen vendégként megjelent Georgiou Marios, az UEFA tisztségviselője, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Vékássy Bálint a MOB főtitkára, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében Bajusz Endre főosztályvezető és Benkő László az MLSZ örökös tiszteletbeli elnöke is. Komárom-Esztergom megyét Dr. Kancz Csaba Kormánymegbízott, az MLSZ megyei társadalmi elnöke, Khéner László megyei igazgató és Popovics György a  megyei közgyűlés elnöke, társadalmi elnökségi tag képviselte.

Csányi Sándor elnök beszámolójában kiemelte, minden korábban eltervezett jelentős fejlesztés készen áll. Az MLSZ a magyar futball fejlesztésével kapcsolatos, magára vállalt feladatainak szinte egészét elvégezte.

– A magyar futball a közeljövőben fontos időszakához érkezik: A női BL-döntő és a 2020-as Európa-bajnokság részben hazai rendezésével pedig olyan időszak kezdődik, amelyben Magyarország ismét a figyelem középpontjába kerül – kezdte a szövetség 2018-as munkáját értékelő prezentációját Csányi Sándor, az MLSZ elnöke. 

Mint elmondta, a következő időszak már nem elsősorban a fejlesztésről, hanem az előrelépésről és a magyar csapatok jobb szerepléséről szólhat. Ez abban is megnyilvánul, hogy Magyarország számára esély nyílik Európa-liga, illetve férfi Bajnokok Ligája-döntő rendezésére.

Csányi Sándor az MLSZ pénzügyi helyzetét értékelve arról számolt be, hogy a stabilitás továbbra is teljeskörű. A szövetség tartaléka folyamatosan bővül. A szövetség elnöke elmondta, a hivatásos labdarúgás számára jelentős központi bevételt jelent az MLSZ szerződése az MTVA-val; az OTP Bank, a Merkantil Bank és a Jet-Sol Kft. támogatása. Továbbá a Szerencsejáték Zrt. is belépett kiemelt szponzorként a válogatott és a profi labdarúgás támogatói közé.

Az utánpótlásban és amatőr labdarúgásban jelentős előrelépést jelentett a produktivitási rendszer bevezetése, amely az utánpótlás képzés és nevelés számára jelent folyamatosan tervezhető támogatási formát. A rendszer lényege, hogy minden hazai nevelésű vagy igazolt fiatal játékos minden egyes pályára lépése forrást jelent a nevelő klubnak és értéket jelent a válogatottnak egyaránt.

Ezzel együtt elfogadhatatlan, hogy az NB I-ben a hazai fiatalok szerepeltetésének aránya csökkent az elmúlt évekhez képest. Éppen ezért, illetve a bérek és kiadások csökkentése érdekében Csányi Sándor bejelentette, a szövetség a jövőben maximalizálni fogja az egy keretbe nevezhető játékosok számát; valamint azon csapatokat, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi követelményeknek, a jövőben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, az UEFA financial fair play tapasztalatait felhasználva szankcionálják, akár az átigazolásból is kizárhatják.

Az elnökség már korábban meghozta az elvi döntést a videóbíró bevezetéséről. Az erre vonatkozó szakmai, pénzügyi, műszaki és engedélyeztetési előkészületek elkezdődtek, de hosszú hónapokat vesznek igénybe.

Az MLSZ-elnök kitért a részben budapesti szervezésű Európa-bajnokságra is és kiemelte, aki élőben szeretné látni a döntő mérkőzéseit az új nemzeti stadionunkban, az regisztráljon az UEFA weboldalán. Ez még nem jár semmilyen költséggel, de aki az első körben nem regisztrál, az később már nagyon kis eséllyel indul a jegyekért. Az értékesítés egy évvel az Eb előtt, június 12-én indul.

Továbbra is stratégiai jelentőségű a női labdarúgás fejlesztése. A május 18-i – várhatóan telt házas – budapesti Bajnokok Ligája-döntőnek nagy jelentősége lehet abban, hogy növekedjen hazánkban és a labdarúgás közegében a női szakág elfogadottsága.

Az amatőr és grassroots futball feltételeit továbbra is a TAO-rendszeren keresztül tudják finanszírozni a klubok, míg folytatódik a Budapest Program, amelynek végeztével a fővárosban 145 pálya áll majd a szabadidőfutball rendelkezésére.

A prezentáció hátralévő részében a jövőről volt szó: „Ami még hátra van, az elsősorban a sportszakmai kérdéseket érinti. A szövetség átvilágította a mögöttünk lévő időszakot és a Szakmai Bizottság bevonásával hozzákezdett a 2020-25-ös stratégia elkészítéséhez.”

A következő beavatkozásokra várhatóan szükség lesz:

– Meg kell erősíteni az utánpótlás-nevelés szakmai színvonalát és feltételrendszerét a 6-13-as korosztályban;
– Folytatni kell az akadémiák átvilágítását, az akadémiai és sportigazgatói képzéseket;
– Nagyobb felelősséggel és kompetenciával dolgozó sportszakemberekre, részben generációváltásra van szükség;
– El kell érni, hogy a professzionális kluboknál és az akadémiáknál tervszerű és hatékony legyen a működés, növelni kell az eredményességet;
– Világossá kell tenni, hogy a szövetség célja egyértelmű. Mégpedig, hogy több és magasabb szinten futballozó hazai játékos kerüljön ki az akadémiákról és lépjen pályára a profi csapatokban; továbbá eredményesebben szerepeljenek a klubcsapatok és a nemzeti válogatottak.

„Az MLSZ továbbra is biztosítja a feltételrendszert és a klubokat teljes körűen bevonja az átalakítási folyamatba. Ez azért van és arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakmai fejlődés felelőse az egyesület, a fejlődéshez vezető út színtere az egyesületi tevékenység”- tette hozzá végül Csányi Sándor.

A közgyűlés elfogadta az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámolót, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, továbbá az erről szóló könyvvizsgálói jelentést, illetve a Felügyelő Bizottság jelentését, elfogadta az MLSZ tárgyévi pénzügyi tervét, több ponton módosította a szervezet alapszabályát, végül döntött az Európai Ligák Szövetségéhez való csatlakozásról.