- Véget ért a szezon, sok izgalommal, küzdelemmel, főleg ami az első osztályt illeti. Tizennégy csapattal rajtoltak, aztán a Lábatlan kiesése miatt tovább csökkent a létszám. Miként sikerül megoldani a zökkenőmentes kezdetet, aztán a folytatást?
- A 14 csapatos megyei létszám új helyzet elé állította a versenybizottságot. Tendencia, hogy a kisebb megyékben már nincs meg a 16 csapatos megyei I. osztályú létszám. Több helyen 13-14 gárda alkotja a megyei legmagasabb osztályt. Mi a helyzetre úgy reagáltunk, hogy az egyesületekkel egyetértésben versenykiírást módosítottunk és a rájátszás mellett döntöttünk, amelyre főleg szakmai indokok miatt volt szükség. Összességében elmondhatom, hogy a rájátszási forma bevált, ettől függetlenül úgy határoztunk, hogy a jövőben, ha nem indokolt, maradnánk a hagyományos lebonyolításnál. Minden klub visszalépése nagy érvágás, különösen fájó, ha egy nagy tradíciókkal bíró megyei I. osztályú egyesület lép vissza a bajnokságtól.
- Összességében miként értékeli a bajnoki szezont?Mi volt a legjobb élménye a szezonban?
- Szerencsére elmondhatjuk, hogy voltak kifejezetten izgalmas, jó iramú mérkőzések és mint minden évben idén is voltak meglepetéscsapatok. Több pozitív impulzus is ért, de ha egyet ki kell emelni, akkor a megyei kupadöntő hangulatát mondanám. Az amatőr labdarúgás ünnepe volt a Császár-Zsámbék kupadöntő. Sok ilyen mérkőzésre lenne szükség a megyei futball népszerűsítése érdekében.
- Hány csapat indul ebben az idényben?
- A 2017-18-as bajnokságban jelen állás szerint 60 felnőtt csapat indul, az utánpótlással, női focival, öregfiúkkal együtt majd 240 alakulat fog versenyezni a megyei igazgatóság különböző bajnokságaiban, ebbe nem számoltam bele a Bozsik Programban résztvevő csapatokat. Kis megyéhez mérten ez nagyon szép számnak mondható. Fontos azonban leszögezni, hogy stabil klubokra van szükség, akik végig is tudják játszani a bajnokságot. A létszám már évek óta stagnál, mindig van visszalépő és minden új szezonban van, aki újraindul.
- Milyen változások várhatók az elmúlt szezonhoz képest?
- A megyei I. osztály a jelen állás szerint 16 csapatos lesz, míg a másodosztályban most kevesebb létszámmal indul. A szakmai munka minőségének javítása érdekében az U16-os bajnokságban lesz kiemelt osztály. Az első osztályú egyesületektől elvárható, főleg, úgy hogy ők kapják a legtöbb TAO támogatást, hogy képesek legyenek az utánpótlást is megyei I. osztályú szinten versenyeztetni. A jövőben további változások várhatók, ugyanis a megyei elnökség már tárgyalta és szorgalmazta, hogy a jövő évtől kezdve az U19-es korosztályok is váljanak le a felnőtt bajnokságtól. Ez még nem eldöntött, de az ősszel várhatóan újra az elnökség elé fog kerülni a javaslat. Idén a versenykiírás létszámhiány esetén lehetőséget ad feltölteni a megyei I és II. osztályú U19-es bajnokságot más megye III-as vagy önálló utánpótlás nevelő egyesületek U19-es csapataival.
- Az MLSZ az elmúlt időszakban preferálja a női futball fejlődését, a benne rejlő lehetőségek kiaknázását. Valóban így van ez megyénkben is?
- Megyénkben három éve indult el szinte a nulláról a női labdarúgás fejlesztése. A következő szezonban U19 és U17-es korosztályokban indítunk bajnokságot. Bízunk benne, hogy a jövőben még több klub fogja fontosnak érezni a szagág fejlesztését. A Bozsik Programból kikerülő lányoknak immár van választási lehetőségük megyén belül is. Céljaink között szerepel, hogy néhány éven belül az utánpótlás mellett felnőtt bajnokságot is tudjunk szervezni.
- Milyen infrastrukturális beruházások történtek megyénkben az elmúlt időszakban?
Az infrastruktúra fejlesztésében nagy előrelépés történt megyénkben is. Pályák, öltözők újultak meg, műfüves pályák épültek önkormányzati és MLSZ-es összefogással, szóval e téren nincs okunk a panaszra. A leglátványosabb fejlődést ezen a téren értük el az elmúlt hét évben.
- Mi a helyzet az utánpótlással? Elégedett a fiatalok teljesítményével, hozzáállásával?
- Ezen a területen vegyesek az érzéseim. Vannak nagyon jó mentalitású fiatalok és vannak, akik sokkal jobb teljesítményre lennének képesek, ha mentalitásban előrébb tartanának. Ahogy korábban már kifejtettem a nagyobb városi egyesületektől többet várok a minőségi munka tekintetében. A TAO támogatásoknak köszönhetően lehet több évre tervezni, elvárás lenne, hogy minden nagyobb klubnak legyen szakmai koncepciója, amelynek mentén dolgoznak és ne ad-hoc módon működjenek. Szerencsére vannak nagyon jó példák is, de több egyesületnél várok előrelépést. A megye labdarúgása akkor lesz erősebb, ha a klubok szakmai munka tekintetében előre fognak lépni.
- A Magyar Labdarúgó Szövetség miben támogatja a klubokat?
- Az amatőr labdarúgás az elmúlt évtizedekhez képest nagyon jó helyzetben van. A rendszerváltozás után nagyon sok pálya szűnt meg, valamint a sportlétesítmények állapota is sok esetben nagyon lepusztult volt. Az elmúlt hét évben az MLSZ jóváhagyásával több mint 4 milliárd forint támogatás érkezett a Komárom-Esztergom megyei klubokhoz. Ennek több mint fele infrastruktúra fejlesztésre ment. Azon túl, hogy az egyesületek minden évben pályázhatnak a TAO támogatásra, a Magyar Labdarúgó Szövetség átvállalja a különböző díjtételek kilencven százalékát. Az MLSZ a klubokkal és önkormányzatokkal közösen építi a pályákat, megyénkben is több mint 20 különböző méretű műfüves pálya épült meg a településeken.
- Július 1-jén indult a átigazolási szezon. Az utánpótlásban bevezetett átigazolási díjat hogyan fogadták a klubok?
- Azt gondolom, hogy aki a fejlődés mellett áll, az örül neki, a sportvezetők nagy része megértette a változtatás lényegét. Ez egy ösztönző rendszer, azon klubok, akik jó edzőkkel dolgoznak és minőségi játékosokat nevelnek, akiket később feljebb NB-s osztályokba tudnak adni, azok anyagilag is jól járnak a rendszer bevezetésével. Kis egyesületnek is lehet nagyobb bevétele abból, ha minőséget nevel magasabb osztályokba.
- Történtek változások a megyei igazgatóság bizottságaiban?
- Igen, az elmúlt időszakban a hatékonyabb munkavégzés érdekében néhány esetben változtatott elnökség. A legújabb módosítás a megyei játékvezető bizottságban történt, bár ebben az esetben nem szakmai indokok miatt, hanem mert Horváth Sándor JB elnök lemondott elnöki tisztségéből. Helyette Erős Gábor volt NB I-es játékvezető, FIFA asszisztens lett a bizottság elnöke.
- Huszonöt esztendős a Rajna-Pfalzi német kapcsolat. Terveznek valamilyen jubileumi ünnepséget ezzel kapcsolatban?
- A 20 éves jubileumot Németországban ünnepeltük, a huszonöt évesnek mi leszünk a házigazdái. Természetesen viszonozva a németek vendéglátását mi is szeretnénk színvonalas programmal ünnepelni a jubileumot.
- Milyen tervek, célok vannak a 2017-2018-as idény tekintetében?
- A labdarúgás egy gyorsan fejlődő ágazat, így folyamatos innovációra van szükség. Kiemelten fontos, hogy minél képzettebb edzőink és sportvezetőink legyenek már a megyei amatőr osztályokban is. Ősszel elindítjuk az amatőr sportszervezői tanfolyamot a megyei klubok sportvezetői részére. Ez egy jelentés előrelépés lesz az amatőr labdarúgás fejlesztésében. Továbbra is szeretnénk a megyeválogatottakkal kiemelten foglalkozni. Amatőr felnőtt válogatottunk december elején regionális tornán vesz részt. 2015-höz hasonlóan (akkor az ország legjobb 8 csapat közé került Komárom-Esztergom megye válogatottja) szeretnénk jól szerepelni.
Szeretném, ha minden évben lépnénk egyet előre. Sosem dőlhetünk hátra, mindig van hova fejlődni.
