Az MLSZ kialakítja az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát. A cél a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítmény alapú finanszírozásának kialakítása. Az elnökség – a Double Pass objektív visszajelzései alapján – választotta ki azokat az utánpótlásműhelyeket, amelyek területi alapon segítik elő a legtehetségesebb fiatalok kiválasztását és fejlődését.
Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is. Az akadémiai munkát alulról előkészítő képzési, kiválasztási rendszer teljessé vált.
Az így kialakult átlátható és számon kérhető országos képzési rendszertől azt várja az MLSZ, hogy az arra hivatott gyermekek, játékosok az ország bármely területéről megtalálhassák útjukat az óvodától az iskolán át, akár a legkisebb sportegyesületből indulva az akadémiai szintig.
A sportszervezeteknél végzett munkát, annak hatékonyságát a szövetség szigorú szempontok alapján folyamatosan ellenőrzi.
Körzetközpontok (C-szint)
A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként, és az lesz az elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK). A piramis legalján az a mintegy 1400 amatőrklub található, melyek fő feladata, hogy minél több gyermeket csábítsanak a labdarúgásba.
Tehetségközpontok (B-szint)
A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok. A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A legrátermettebb játékosok innen kerülnek majd az akadémiákra.
Akadémiák
2019. decemberétól tíz labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. Ezekben az akadémiákban 14-19 éves koruk között a játékosok akadémiai szintű nevelése, a profi futballra való felkészítése, és a felnőtt futballba történő integrálása, beépítése történik.