MLSZ-közgyűlés: Egy lépcsőfokkal feljebb

A Magyar Labdarúgó Szövetség április 5-én Telkiben tartotta meg éves küldöttközgyűlését, melynek elején az UEFA részéről jelen lévő Jozef Kliment, valamint a FIFA delegáltja, Gianni Manca köszöntötte a küldötteket.

A technikai szavazásokat követően dr. Csányi Sándor MLSZ-elnök a szövetség 2023-as szakmai és gazdasági eredményeit foglalta össze.

Az MLSZ gazdaságilag sikeres évet zárt 2023-ban, emellett összesen 50 milliárd forinttal támogatta a hazai klubokat, melynek mindössze 3 százalékát kapta a profi labdarúgás. A szövetség 2024-ben 57 milliárd forintra emeli ezt a támogatást. Az MLSZ infrastruktúra-fejlesztési programja keretében 2023-ban 271 projekt fejeződött be, 2024-ben pedig további 100 pálya felújítása szerepel a tervekben.

A szakmai részre rátérve, Csányi Sándor kiemelte: tovább nőtt az MLSZ Grassroots-programjában részt vevő gyerekek száma, az OTP Bank Bozsik Programban immár közel 180 ezren vesznek részt.

Az edzőképzéssel kapcsolatban az MLSZ elnöke hangsúlyozta: jelenleg a legnagyobb hiány a jó utánpótlásedzők számában van, ezért a szövetség továbbra is nagy erőket fordít a képzési program fejlesztésére, megújítására.

A férfi A-válogatott sikeres évet zárt, ezt mutatja a jelenlegi 26. helyezésünk a világranglistán, valamint az immár 14 meccses veretlenségi szériánk, miközben folytatódott a fiatalok beépítése is a nemzeti csapatba. Csányi Sándor úgy fogalmazott, szeretné, ha a magyar válogatottnak sikerülne felülmúlnia a 2016-os Európa-bajnoksági szereplését, valamint kicsit előrébb tekintve, bízik benne, hogy 2026-ban több évtized után ismét világbajnokságon szerepelhet majd a nemzeti csapat.

Az MLSZ elnöke hozzátette: az utánpótlásképzésben egészséges piramis alakult ki, amelynek alapja a sportigazgatóság által kialakított egységes követelményrendszer. A korosztályos válogatottak eredményessége ugyanakkor hagy kívánnivalót maga után, ebből a szempontból a 2023-as év elmaradt az előzőektől.

Ami a női labdarúgást illeti: 2010 óta 319%-kal nőtt a leány és női grassroots-bázis, a felnőtt válogatott keretében pedig már 14-en játszanak külföldön. A válogatott eredményei is fokozatosan javulnak, de az európai elittel jelenleg még nem tudjuk felvenni a versenyt. Futsalban a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlesztés került előtérbe, és a szövetség további forrásokkal támogatja a szakág előrelépését. 

A hazai klubfutballban az európai klubrangsorban a 23. helyre lépett előre Magyarország, ami elsősorban a Ferencváros jó nemzetközi szereplésének az eredménye. Csányi Sándor elmondta: javult a magyar NB I színvonala, az átlagnézőszámban ugyanakkor még nem értük el a kívánt szintet. Emellett általánosságban továbbra is kevés a magyar labdarúgó az NB I-es csapatokban, ráadásul csökkentek a U21-es magyar játékosok játékpercei.

A játékvezetésről szólva Csányi Sándor kiemelte: siker, hogy 70%-kal csökkent a súlyos hibák száma a VAR bevezetése óta, manapság minimális az esély arra, hogy játékvezetői hibák befolyásolják a bajnokságot. Ugyanakkor mintegy ezer játékvezető hiányzik a magyar labdarúgás rendszeréből, ezért a toborzás terén további előrelépésre van szükség.

Végül a szövetség elnöke kitért arra, hogy nemzetközi kapcsolatok terén jól állunk, tavaly három UEFA-döntőt rendeztünk: Európa-liga-döntőt, U17-es férfi Európa-bajnokságot és női futsal Eb-döntőt, az MLSZ következő nagy célja a 2026-os vagy 2027-es Bajnokok Ligája-döntő rendezésének elnyerése.

Csányi Sándor beszédét követően a küldöttek elfogadták a 2023-as elnökségi szakmai beszámolót, az éves beszámolót, valamint az erről szóló könyvvizsgálói és felügyelő bizottsági jelentést, illetve a 2024-es szakmai és pénzügyi tervet és az erről szóló felügyelő bizottsági jelentést.