Hajnal Tamás a háttérből segíti a nyergesújfalui sportéletet

Nemrég végleg szögre akasztotta a stoplist a nyergesújfalui származású Hajnal Tamás, már ami válogatottbeli szereplését illeti. A mienk 2-0- ra kikaptak a svéd csapattól barátságos mérkőzésen, idei utolsó fellépésükön a Groupama Arénában. A találkozó előtt a pályán búcsúztatták Király Gábort, Juhász Rolandot, Hajnal Tamást és Vanczák Vilmost. Utóbbi kettő nem öltözhetett be, ugyanakkor Király a félidő közepéig, míg Juhász a végéig kapott kezdőként lehetőséget. A szünetben Hajnalról és Vanczákról is egyébként levetítettek egy-egy rövidfilmet. - Ötvenkilenc alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben, amelynek színeiben hétszer volt eredményes. Milyen érzés volt a búcsú? - Büszke vagyok rá, hogy a válogatott tagja lehettem, úgy gondolom, ez egy nagyon szép időszak volt a pályafutásom alatt, persze akadtak benne sikerek, buktatók és kudarcok egyaránt. Hálás vagyok dr. Csányi Sándor elnök úrnak, illetve dr. Vági Márton főtitkár úrnak, hogy ilyen emlékezetes, nívós alkalmat teremtettek arra, hogy búcsút vegyünk a nemzeti tizenegytől. Igyekeztem egyébként a pályán és azon kívül is példát mutatni ebben az időszakban. - Miként látta a svédek elleni mérkőzést? - Hasznos tapasztalat volt számunkra ez a mérkőzés, fontos, hogy felmérjük, ebben a felállásban, hol is tartunk a svéd válogatott ellen. Ennek ellenére látszott, hogy milyen kvalitású játékosok alkotják a svájciakat. Véleményem szerint lényeges, hogy minél több ilyen találkozót tudjunk játszani, ráadásul így néhány fiatal játékos is lassan be tud épülni az együttesbe. - 2018-ban ott leszünk Oroszországban? - Nehéz ilyen szinten a jövőbe látni, bármi lehet. A selejtezőkben azonban szerezhettünk volna 1-2 ponttal többet. Svájc ellen például riválisunk szemfüles góljának köszönhetően sajnos az utolsó pillanatban szenvedtünk vereséget, így kicsúszott a kezünk közül a pont. Fájó volt a Feröer elleni döntetlen is. Ami a letteket illeti, fontos volt, hogy a Svájc elleni mérkőzés után győzzünk, nagy volt a nyomás, de jól kezelte a csapat. - Elképzelhető, hogy egyszer visszatér Nyergesújfalura? Akár edzőként? - Az edzői tanulmányokat már megkezdtem, az A-licencem megvan. Nem tudom, mit tartogat a jövő, bár amióta ismét Magyarországon élünk, többször tudok hazalátogatni a szüleimhez is. A háttérből most is segítem a helyi futballéletet, szívesen adom a nevem olyan programokhoz, rendezvényekhez, amelyek a labdarúgást népszerűsítik, és az utánpótlás-nevelést segítik elő. Néhány hónapja egyébként úgy határoztak a városban, hogy a Nyergesújfalu Sportegyesület használatában lévő Tó utcai pályák rólam nevezik el, ami óriási megtiszteltetés. A sporttelepen 2017/2018-ra nagyobb infrastrukturális fejlesztéseket terveznek, így a diákok, és más sportág képviselői is profitálhatnak belőle.  Erről a pályáról indult el egyébként a pályafutásom, és ennek a kialakításában is valamilyen részt vállaltam.

---